Kloridok (kloridtartalom)
Az adalékanyag vízoldható kloridtartalmának meghatározása az MSZ EN 1744-1 szerint történjen. Gyakorlatilag csak 0,01 tömeg% alatti eredményt adó (kloridmentes) adalékanyag használható Magyarországon
betonkeveréshez.
Az adalékanyag savoldható kloridtartalmának (MSZ EN 1744-5 szerinti) meghatározására akkor van szükség, ha az adalékanyag kötött kloridionokat tartalmaz, melyek vizes eljárással nem vonhatók ki az előbb említett (MSZ EN 1744-1 szerinti) vizsgálattal. Különösen ez a helyzet az olyan újrahasznosított kőanyaghalmazoknál, melyek megszilárdult beton, habarcs darabkákat tartalmaznak.

Kéntartalom, szulfátok
Az adalékanyagban lévő szulfátok előidézhetik a beton duzzadásból eredő repedezését.

Savoldható szulfát
A betonkeverésre szánt kőanyaghalmazok és kőlisztek savoldható szulfáttartalmát az MSZ EN 1744-1 szerint kell meghatározni és „AS” osztállyal kell megadni, alsóindexben a savoldható szulfáttartalommal tömegszázalékban, például AS0,2 vagy AS0,8 osztály.
Követelményként mind a NAD E1. táblázat, mind a NAD E2. táblázat AS0,2 osztályt ad meg, előbbi az XA1, XA2, XA3, XA4(H), XA5(H), XA6(H) környezeti osztályra, utóbbi az XA4(H), XA5(H), XA6(H) környezeti osztályra
tervezett betonokra.
A többi beton környezeti osztály esetén nincs kötelező követelmény megadva. Ajánlásként a természetes eredetű adalékanyagokra az AS0,8 osztályt nevezi meg az MSZ 4798:2016 szabvány, a levegőn hűlt kohósalak
kivételével, melynél – mivel a kristályos kohósalak szemekben a szulfát jelentős része bezárt állapotban van – enyhébb a követelmény, AS1,0 osztályú.

Összes kéntartalom
A kőanyaghalmazok és kőlisztek MSZ EN 1744-1 szerint meghatározott összes kéntartalma ne haladhatja meg az 1 tömeg%, illetve levegőn hűlt, darabos kohósalakkő esetén a 2 tömeg% értéket.
Különösen elővigyázatosnak kell lenni, ha pirrhotin (a vas-szulfid instabil formája) van jelen az adalékanyagot adó kőzetben. Ekkor az összes kéntartalom ne haladja meg a 0,1 tömegszázalékot.

Vízoldható szulfáttartalom
Követelményt csak az újrahasznosított kőanyaghalmazokra ír elő az MSZ 4798:2016 (NAD E2. táblázatában), SS0,2 jelű osztályt (vízoldható szulfáttartalom ≤ 0,2 tömegszázalék) jelölve meg.
(Megjegyzés: korábbi hazai tapasztalatok alapján a homok és kavics szemcsék felületéről vízzel leoldható szulfáttartalom MSZ EN 1744-1 szerint meghatározott értéke
• vasalás nélküli betonnál ≤ 0,2 tömeg%,
• vasbetonnál ≤ 0,1 tömeg% értékű legyen.)

Szerves szennyeződések
A durva szennyeződések szemrevételezéssel is megállapíthatóak, ilyet egyáltalán nem tartalmazhat az adalékanyag.
A humusztartalom az MSZ EN 1744-1 szerinti, nátronlúgos eljárással mutatható ki. Ha az oldat elszíneződése a megengedettnél erősebb, akkor az adalékanyagot nem szabad felhasználni.

Egyéb, a beton kötését és szilárdulását befolyásoló összetevők
Néhány szennyeződés (például cukrok vagy az újrahasznosított adalékanyag egyes, szervetlen szennyezői) csak az MSZ EN 1744-6 szerint vizsgálható és ítélhető meg. Az ilyen anyagok mennyisége legfeljebb annyi
lehet, hogy
• a habarcs próbatestek kötésidejét ne növeljék 120 percnél többel,
• a habarcs próbatestek 28 napos nyomószilárdságát ne csökkentsék 20%-nál nagyobb mértékben*.
illetve az XN(H), X0b(H), X0v(H) környezeti osztályra tervezett betonoknál 40%-nál nagyobb mértékben.