A betonadalékszerek fajtái
A betonadalékszerek a cement tömegéhez képest kis mennyiségben (legfeljebb 5 tömeg%-ban) a betonhoz kevert olyan vegyi anyagok (általában folyadékok, ritkábban porok vagy paszták), amelyeket a friss
vagy a megszilárdult beton tulajdonságainak módosítására adunk a keverékhez.
Az adalékszerek használata napjainkra forradalmasította a betontechnológiát, de használatuk még ma is nagy körültekintést igényel. Nagyon fontos a betonba történő egyenletes és alapos bekeverés, mert adott
esetben a kívánt hatás eléréséhez időre is szükség lehet. Ennek mértékét mindig az adott szer műszaki adatlapja tartalmazza, illetve a szer gyártója tudja megadni.
A legfontosabb betonadalékszerek a képlékenyítők és a folyósítók, amelyek segítségével szinte minden betontulajdonságot pozitív irányba tudunk befolyásolni. Adalékszerekkel – többek között – javíthatók:

• a friss betonkeverékek tulajdonságai (pl.: képlékenysége, szivattyúzhatósága),
• a kötési, vagy a szilárdulási folyamat (pl.: gyorsítható vagy lassítható),
• a megszilárdult betonok tulajdonságai (pl.: fagyállósága növelhető) stb.
Az adalékszereket az MSZ EN 934 európai szabvány-sorozat szabályozza. Azokat az adalékszereket, amelyeket e sorozat alapján a 2+ rendszer szerint gyártanak, CE-jelöléssel elláthatók. A sorozat első része (MSZ EN 934-1) az adalékszerek közös követelményeivel, míg a második rész (MSZ EN 934-2) a betonadalékszerekkel foglalkozik. A két szabványt a továbbiakban „szabvány”-nak nevezzük.

A betonadalékszerek fajtáit a szabvány az alábbiak szerint csoportosítja:
• képlékenyítő,
• folyósító,
• stabilizáló,
• légbuborékképző,
• kötésgyorsító,
• szilárdulásgyorsító,
• kötéskésleltető,
• tömítő,
• viszkozitást befolyásoló és
• többhatású betonadalékszer.

A többhatású betonadalékszerek a friss vagy a megszilárdult beton több tulajdonságát tudják egyszerre befolyásolni. A több hatás közül az egyik mindig a főhatás, amelyet a gyártó határoz meg, a többi pedig a
mellékhatás. Az említett szabványok megnevezik a:

• kötéskésleltető mellékhatású képlékenyítő,
• kötéskésleltető mellékhatású folyósító és
• kötésgyorsító mellékhatású képlékenyítő betonadalékszert.

Ezen kívül léteznek még egyéb adalékszerek is, amelyek a felhasználás különleges szempontjai miatt külön említést érdemelnek. Ilyenek például – a teljesség igénye nélkül – a fagyásgátló adalékszerek (kötés-vagy szilárdulásgyorsítók közé is besorolhatók), a víz alatti betonozás adalékszerei, a felületminőség javító, a bedolgozást segítő (vibropréses betonáru gyártásnál), a habképző, a zsugorodást csökkentő vagy kompenzáló adalékszerek, a korróziós inhibítorok, a belsőleg kristályosító, illetve vízzáróság fokozó, a belsőleg utókezelő, a habképző, a mosóvíz újrafelhasználását segítő adalékszerek. Ez a terület dinamikusan
fejlődik, ezért számítani lehet újabb és újabb adalékszerek megjelenésére.
A lőtt – vagy más néven lövellt – betonok a betonkészítés speciális területét jelentik, amelynél szintén alkalmaznak – elsősorban konzisztencia szabályozó, kötésgyorsító- és tapadást javító – adalékszereket (MSZ EN 934-5).
A habarcsokhoz is lehet használni adalékszereket. A falazóhabarcsokhoz használt szerek lehetnek képlékenyítő és légbuborékképző vagy hosszú időtartamú késleltető hatásúak (MSZ EN 934-3). Speciális adalékszer
fajta a feszítőbetétek injektáló habarcsához használt adalékszer (MSZ EN 934-4).

A betonadalékszerekkel kapcsolatos fogalmak
A betonadalékszerek használata során, azok fajtáinak meghatározásán kívül még néhány speciális fogalmat tisztázni kell.

Teljesítőképesség
A betonadalékszerek teljesítőképessége azt jelenti, hogy a megjelölt célra káros hatások nélkül megfelelően hatékonyak. Mivel a betonadalékszereket a cement tömegére vonatkoztatva kell adagolni, tisztázni kell az adagolás fogalmait.

Megfelelő adagolás
A betonadalékszerek adagolását a gyártó határozza meg. A megfelelő adagolás azt jelenti, hogy a gyártó által meghatározott megfelelő adagolás kielégíti a szabvány követelményeit. A megfelelő adagolás az ajánlott adagolási tartományon belül van.

Ajánlott adagolás
A gyártó által meghatározott ajánlott adagolás a helyszíni tapasztalatokon alapul. Ennek alkalmazása nem jelenti azt, hogy a szabvány követelményei a teljes tartományban teljesülnek. Az elérni kívánt végeredményt mindig próbakeverésekkel célszerű ellenőrizni.

Legnagyobb ajánlott adagolás
A legnagyobb ajánlott adagolás a gyártó által meghatározott, helyszíni tapasztalatokon alapuló ajánlott adagolási tartomány felső határa.

Referenciabeton és -habarcs
A referenciabeton és -habarcs fogalmát az MSZ EN 480-1 szabvány definiálja. Ezek a keverékek arra valók,
hogy megállapítható legyen az egyes adalékszerek szabványnak való megfelelősége.

A betonadalékszerekkel szemben támasztott követelmények
A betonadalékszerekkel szemben általános (közös) követelményeket és azok fajtájától függő követelményeket támasztanak.
Az általános követelmények az összes adalékszerfajtára vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Ezek az egyenletesség, a szín, a hatékony alkotórészek, a folyékony adalékszerek relatív sűrűsége, a szokásos
szárazanyag-tartalom, a pH-érték, az összes klórtartalom, a vízoldható kloridtartalom, az alkálitartalom, a korróziós viselkedés és a szilícium-dioxid(SiO2)-tartalom. E követelmények feltételezik, hogy az adalékszerek
eloszlása a betonban egyenletes. Különösen ügyelni kell a kötéskésleltető hatású és a por alakú adalékszerek eloszlatására.
Az adalékszer fajtától függő követelményeket az egyes adalékszer fajtáknál ismertetjük.