A Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank több mint 70 milliárd forint összértékű hitelszerződést kötött, amelyet az uniós fejlesztésekhez szükséges hazai önrészhez használhat fel Magyarország – tájékoztatott Varga Mihály.

Magyarország 2015-ben kötött megállapodást az Európai Beruházási Bankkal, ennek értelmében az uniós fejlesztések önrészének előfinanszírozásához 2020-ig hazánk egymilliárd eurós hitelkeretet vehet igénybe – hangsúlyozta Varga Mihály. A bankkal kötött megállapodásoknak köszönhetően olyan beruházások szerepelnek a tervek között, mint például a budapesti ivóvíz-szolgáltatás fejlesztése, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti személyszállításra alkalmas összeköttetésének megteremtése, valamint több autópálya és autóút (M4, M6, M8 és M30) országhatárig tartó szakaszának kiépítése – tette hozzá Varga Mihály kiemelve, hogy a jelenlegi hitelszerződés által biztosított összeg a következő három éven belül használható fel uniós projektek társfinanszírozására.

A nemzetközi fejlesztési intézmények közül az EIB fejti ki Magyarországon a legaktívabb projektfinanszírozási tevékenységet. A bank a legjobb “AAA” minősítéséből eredő előnyét érvényesíti a hazánknak nyújtott források számunkra igen kedvező árazásában – mutatott rá Varga Mihály. A tájékoztatón elhangzott: az EIB nem profitorientált intézmény, ezért elsődleges célja lehetővé tenni a tagállamok számára beruházásaik kedvező feltételű, alacsony kamatozású, hosszú lejáratú finanszírozását.

A szerződéssel kapcsolatban Vazil Hudák kijelentette: “a ma aláírt hitel-megállapodások jelzik a bank magyarországi kohéziós fejlesztések iránti elkötelezettségét. Olyan projektek társfinanszírozói vagyunk, melyek várakozásaink szerint pozitív hatással lesznek mind a társadalomra, mind pedig a gazdaságra.”

Az alelnök arra is kitért, hogy csütörtökön az EIB az MVM-el már aláírt egy 100 millió eurós hitelmegállapodást, amely az első olyan szerződés Magyarországon, amelyet vállalattal kötöttek. Arra is kitért, hogy az MFB-vel azon dolgoznak, hogyan lehetne a régiós országok, elsősorban a V4-ek közötti összeköttetést továbbfejleszteni. A tárgyalások célja az, hogy Szlovákia és Magyarország, illetve Ukrajna és Magyarország között a villamos vonal kiépítése történjen meg – tette hozzá.

Az EIB közleménye szerint megállapodtak a Magyar Fejlesztési Bankkal, hogy segítik a banknál egy külön tanácsadási részleg kialakítását, amely támogatja a magyar ügyfeleket a beruházási tervek elkészítése és végrehajtása során. E megállapodáshoz Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP), az európai beruházási terv (más néven a Juncker-terv) tanácsadási pillére nyújt támogatást – áll a közleményben.

A bank 50 millió eurós hitelt nyújt a Diákhitel Központnak, illetve 25 millió eurót a Budapest Banknak, hogy növelje a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára nyújtott hitelezés volumenét, különösen a vidéki területeken.

“E megállapodások kedvező hatással lesznek a helyi gazdasági fejlődésre Magyarországon. Azt mutatják, hogy a Juncker-terv teljes mértékben betöltheti szerepét Uniónk kohéziójának fokozásában: elősegíti a tagállamok és a régiók gyorsabb növekedését és egymáshoz való közeledését – idézik a közleményben Corina Cretu regionális politikájáért felelős uniós biztost.