Infrastruktúra-kórkép: kátyúk, félbehagyott sztrádák és cammogó vasúti szerelvények

0
12

Az észak-erdélyi autópálya, pontosabban annak hiánya több mint egy évtizede keseríti meg a Bihar megyeiek életét. A korszerűtlen infrastruktúra azonban országszerte komoly gondokat okoz, volt már rá példa, hogy a nagybefektető a sztrádák hiánya miatt kerülte el Romániát. Katasztrofális a vasúthálózat állapota is: ma a vonatok átlagsebessége kisebb, mint 1989 előtt.

Bihar megyéből mintha gúnyt űznének az illetékesek: évek óta tart a Nagyvárad –Belényes út kálváriája is, de azt talán kevesebben tudják, hogy az autópálya építésekor a nehézgépjárművek tönkretették a Várad–Margitta utat is. Mint Vincze Nándor, Tóti község polgármestere elmondta: kátyúztak ugyan az úton, de azt láthatóan az első kemény fagy tönkreteszi. Az út alapja is tönkrement, hiszen azt 6-8 tonnás teherbírásúra tervezték, annak idején pedig ennek sokszorosával megrakott teherautók haladtak az úton Berettyószéplak felé.

Az elöljáró jogosnak tartja az emberek felháborodását, mint mondta: inkább Bogyoszló vagy Székelyhíd felé kerülnek, hogy a Nagyvárad–Szatmár úrtól érjék el a megyeszékhelyet. Ez közel harminc kilométeres kerülő, de legalább nem megy tönkre a gépkocsi. Perelni is akarta már biztosítótársaság az önkormányzatot egy tönkrement autó miatt, szerencséjükre az útszakasz, ahol a baj történt, nem hozzájuk tartozott.

A magyar sztráda mindjárt a határnál van

Az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei 64 kilométeres szakaszának kivitelezési szerződését csütörtökön bontották fel a spanyol konzorciummal, tudtuk meg Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-elnöktől, szenátorjelölttől. Cseke korábban is azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kormányra lépésnek feltétele az lenne, hogy 2020-ig elkészüljön mind az észak-, mind a dél-erdélyi autópálya. A bihari szakasznak ennél is hamarabb, 2018-ra kellene befejeződnie, akkora ugyanis a határhoz érnek a Debrecenből épülő sztrádaszakasszal.

„Másfél évig nézte az állam azt, hogy egy külföldi cég megnyer egy tendert, szerződést kötött egy pályaszakaszra és nem haladt a munkálatokkal. Végül maga az építető cég kérte s szerződés felbontását” – összegezte Cseke Attila az erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszának helyzetét. A politikus azt mondta: Románia nem engedheti meg magának azt, hogy 2018 végére, mikor a magyar autópálya lenn lesz a határnál, ne készítse el legalább a Bihar megyei, majd pedig a sztráda többi részét is. „A következő kormány olyan embert kell a szaktárca élére tegyen, aki megfelelő felkészültséggel és politikai támogatással rendelkezik ahhoz, hogy a sztráda építést a holtpontról kimozdítsa” –vélte a Bihar megyei szenátorjelölt.

Elűzi a befektetőket a rossz infrastruktúra

Az autópálya hiánya országos szinten is egyre inkább érezteti hatását. Tavaly nyáron egy német autógyár jelentette, hogy Lengyelországban nyit gyárat, miután Románia felől is érdeklődött, de a katasztrofális infrastruktúrát látva meggondolta magát. A gyár beindításának ugyanis egyik feltétele volt, hogy az alkatrészeket szállító kamionok nyolc óra alatt jussanak el az anyavállalat székhelyére.

„Megfelelő infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy több ezer embernek megfelelő fizetést biztosító vállalkozások jöjjenek ide. A vállalkozó megnézi hova fekteti be a pénzét, ennek pedig fontos alapfontos eleme a megfelelő közlekedés, a szállítási lehetőségek” – magyarázta Cseke Attila. Hangsúlyozta: Románia lemaradását jól mutatja, hogy fele annyi autópályája van, mint a jóval kisebb Magyarországnak. „26 év alatt a már meglévő 120-ról  alig 740 kilométerre tudtuk növelni használható autópályák hosszát” – magyarázta a Bihar megyei politikus.

A Nagyvárad–Kolozsvár út általában három órába telik, ez autópályán alig több mint egy óra lenne. Akinek ma a másik városban dolga van, az egy teljes napot rászán az ügyintézésre, holott ez legtöbb pár órát kellene felvegyen. Arra még becslés sincs, hogy mikor készülhet el teljes hosszában a Bors–Brassó közötti sztráda, ugyanis a magyar parlamenti érdekképviseleten kívül a román pártok már nem sürgetik annyira az építkezést.

Cseke Attila szerint a bihari szakasz, utána a Szilágy megyei szakasz befejezése a sürgős feladat, de utóbbi még ki sincs tendereztetve. „Ez az autópálya akkor hoz eredményt, amikor két gazdaságilag fontos város összeköt, vagyis ha Nagyváradtól Marosvásárhelyig járható lesz. Ami most az észak-erdélyi autópályával történik, rossz álomnak lehet nevezni” – magyarázta a politikus.

A kommunizmus alatt gyorsabbak voltak a vonatok

Az autópályák hiánya mellett a megfelelő közlekedést az elavult vasúti infrastruktúra is nehezíti. Míg 1989 előtt a vonatok átlagsebessége 60 kilométer volt óránként, ma a kiöregedett vágányokon ez alig 48 kilométer. Ez alól a Kék Nyílnak nevezett modernebb járatok sem kivételek, amelyeket 2003 és 2007 között vásárolta a vasúttársaság – az akkor vett 120 szerelvényből ma már csak 73 működik. Ezen a viszonylag elfogadható állapotban levő szerelvények mellett a többi mozdony és vagon már alaposan kiöregedett, a Digi24.ro tudósítása szerint többségük elérte már a 35-40 évet is.

Romániában jelenleg Bukarest és Konstanca között haladhatnak a szerelvények óránkénti száz kilométeres sebességnél is gyorsabban, ezen a szakaszon megfelelő a vasútvonal állapota. A többi részen jóval lassabban lehet haladni, a vasúti infrastruktúra állapota miatt ugyanis a nagyobb sebesség már nem biztonságos. Így történhet meg, hogy a Kolozsvár és Csíkszereda közötti, autóúton 250 kilométeres távolságot vonattal több, mint hat óra alatt lehet megtenni.

„A Nagyvárad–Brassó vasúti szakasz a semmiből, öt év alatt épült meg, 150 évvel ezelőtt, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében, az akkori technológiával. Mára Romániában mintha megfeledkeztek volna a vasútvonal létéről is”– tárja szét karjait kétségbeesetten Cseke Attila. Felidézi: már 1968-ban volt született egy terv arra, hogy villamosítsák a Nagyvárad–Kolozsvár közötti szakaszt. „Ma, 48 év után még mindig a terv szintjén tartunk. Fél évszázad alatt semmit nem haladunk előre, ez nem háborít fel senkit, de a mentsük meg Váradot vagy Kolozsvárt Bukaresttől plakátok kiverik a biztosítékot” – érzékelteti a helyzet abszurditását a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

Bár a szakmai tanulmányok szerint a villamosított vasút környezetbarátabb, biztonságosabb és kisebbek a költségei is, Románia több mint tízezer kilométernyi vasútvonalának alig 35 százaléka van villamosítva.

forrás:maszol.ro